Az orosz elnök nagyon sokáig szinte csak svájci luxusórákban mutatkozott a nyilvánosság előtt. Putyin kedvence egy Blancpain Léman Grande Date volt, de sokáig viselt IWC-t is, egészen pontosan egy Mark XVII-et. Többnyire az egyszerű, jól olvasható, fekete számlapos órákat kedveli, bár az elnökségének az elején többször is lefotózták egy Breguet Marine Big Date-ben. Putyin svájci óragyűjteményéről korábban itt írtam cikket.

Az egyik Putyin óráiról szóló cikket úgy zártam, hogy ha az orosz elnöknek valóban jelent valamit nemzet vagy a haza és nemcsak ürügyként használja ezeket a fogalmakat, hogy elérje a politikai céljait, akkor a nyugati luxusórák helyett felvehetne egy igazi orosz órát, egy konzervatívabb Konstantin Chaykint vagy egy szovjet Pobedát, esetleg Rakétát. A legnagyobb meglepetésre Putyin majdnem pontosan ezt tette.

Vlagyimir Putyin 2022 februárjában egy az orosz lakosság körében nem széles körben támogatott háborúba vezette az országát. Az elnök minden valószínűség szerint maga is visszásnak találta, hogy a Nyugat ekézése közben a nyugati világ luxustermékeit viseli, ezért úgy döntött, hogy visszanyúl az orosz óragyártás gyökereihez. Putyin választása akkor válik igazán érdekessé, ha megnézzük, hogy a márka története melyik orosz cártól eredezik.

A szóban forgó óra egy Imperial Peterhof Factory (IPF) nevű márka modellje. Az IPF órái bizonyos szintig testreszabhatók, megtervezhetjük, hogy a számlap külső gyűrűje milyen drágakőből készüljön, hogy milyen anyagból legyen a tok és a mutatószett. A Vlagyimir Putyinon látható IPF valószínűleg egy egyedi megrendelés volt, mivel a márka honlapja ilyen számlapkombinációt nem kínál fel a vásárlóknak.

Az órán, amit a Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral folytatott tárgyalások közben hordott Putyin, egy Explorer-szerű 3-6-9-es számlap van, a ház minden bizonnyal fehérarany, az IPF ugyanis csak nemesfém tokozású órákat forgalmaz. A márka egyik jellegzetessége, hogy a számlap külső rámája minden esetben valamilyen drágakőből készül. Ez itt egy teljesen fekete verzió, ami a honlap kínálata alapján sötét achát vagy jáspis lehet, de a képről ezt nem lehet megállapítani.

Az IPF órák árát nem könnyű megtippelni. A nemesfémből készült tok és a mutatók, a drágakő számlap és a meglehetősen részletgazdagnak tűnő (többnyire csak díszített rotorral érkezp) szerkezet, na meg a sokat hangoztatott cári sztori okán sokat elkérhetnek értük. Az interneten árult modelleknél csak annyit tüntetnek fel, hogy az érdeklődők kérjenek árajánlatot. Egyébként én is ezt tettem, az IPF honlapján összeállítottam egy a Putyinéra leginkább hasonlító modellt és megkérdeztem, mennyiért tudnák nekem az órát leszállítani. Amint válaszolnak, frissítem a cikket.

Putyin számára a már említett cári történet lehetett a legvonzóbb az IPF-ben, az óraválasztásban az orosz felmenők és a tradíciók előtti tiszteletadást vélte felfedezni. Az igyekvő orosz elnök nem is tévedett akkorát, a márka története szegről-végről tényleg I. Péter orosz cárig vezethető vissza, de a Putyin által képviselt narratíva szempontjából az óra nem tökéletes választás, sőt annak épp, hogy az ellenkezője.

A Szentpétervári Óragyár (oroszul: Петродворцовый часовой завод) Oroszország egyik legrégebbi gyára, amelyet I. Péter orosz cár alapított 1721-ben. A gyár eredetileg drágakőcsiszolással és kőfaragással foglalkozott, többnyire műtárgyakat, luxustermékeket készítettek a cári paloták számára.

Leningrád ostroma idején a gyárat a náci csapatok lerombolták, 1944 után a város felszabadulását követően építették újjá. 1945-ben Sztálin azért, hogy csökkentse a Szovjetunió függőségét a nyugati importtól, parancsot adott a gyárban kezdjenek el órákat gyártani. Az első órák a gyárban többek között Pobedák voltak, de itt gyártották a Jurij Gagarin űrsétájának tiszteletére életre Raketa Zerót is.

A háború utáni években a gyár több mint 8 ezer embert foglalkoztatott, évi 4,5 millió órát gyártottak a szovjet állampolgároknak, de ők látták el időmérőkkel a vörös hadsereget is. Érdekesség, hogy az üzem területén két atombunkert is kialakítottak, hogy egy esetleges nyugati atomtámadás esetén a dolgozók megmenekülhessenek. A Szovjetunió összeomlása után a gyárat privatizálták, aminek következtében (a korábbi gyártókapacitását tekintve) lassan eljelentéktelenedett.

A sztálini nyugatellenes politikára különösen rímel Putyin jelenkori vezetése, de az IPF I. Péter orosz cártól származtatja magát, nem pedig a szovjet diktátortól, éppúgy, mint Vlagyimir Putyin (legalábbis erről árulkodik a választása). Végül nézzük meg, miért nem a legjobb választás az orosz elnök számára ez a cári sztorival megtámogatott óra.

I. Péter cár uralkodásának és külpolitikájának központi eleme az volt, hogy Oroszország a nemzetközi közösség elismert tagja legyen. A cár fontosnak tartotta a nyugatiasodást, az erőfeszítései révén több mint 20 állandó orosz diplomáciai képviselet jött létre az európai fővárosokban. Az említett nyugatosítási program miatt többször is európai körutakon vett részt, az egyik ilyen út során az orosz cár a francia Akadémia tagja lett, de járt Koppenhágában, Amszterdamban, Párizsban és Berlinben is.

Bár ezek az utak nem voltak mindig sikeresek diplomáciailag, de az biztos, hogy I. Péter szándéka az volt, hogy nyugat felé fordítsa Oroszországot és ez akkor is elvitathatatlan, ha közben mindig az orosz (sokszor nem békés, lásd: a nagy északi háború) érdekeket nézte.

Vlagyimir Putyin tehát egy olyan karórát vett fel a hazaszeretete jeléül, ami egy olyan uralkodótól eredetezteti magát, aki fontosnak, az országa túlélésének szempontjából nélkülözhetetlennek tartotta, hogy jó kapcsolatot ápoljon a Nyugattal.

A logó felismeréséért hatalmas köszönet Nagy Attila Károlynak.

Nyitókép forrása: Getty Images